Zsaruk a körzetből: Rakamazi a javából

Megtalálta párját és hivatását.

– Középiskolás koromban döntöttem el – miután egy autólopásról értesültem – hogy rendőrként fogok ügyelni a szülővárosom közbiztonságára – válaszolta Stomp Zoltán, aki a miskolci Pataki István Szakközépiskolában érettségizett, és a Miskolci Rendészeti Szakközépiskolában végezte el a tiszthelyettesképzést. – Büszke vagyok rá, hogy tősgyökeres rakamazi vagyok. Sváb őseim 1760-ban települtek ide a németországi Ruhr-vidékről. Szüleim lokálpatriótának neveltek, és már kamaszként sokan tudták rólam, a jogtalanságot nem tűröm, és mivel atletizáltam, ehhez meg is volt a kellő fellépésem. Akkor határoztam el, hogy rendőr lesz belőlem, amikor a feleségem szüleinek kocsiját kilopták a zárt garázsukból. A pontosság kedvéért hozzá kell tennem, Mónika akkor még nem volt a feleségem, azt pedig talán mondanom sem kell, idevalósi lány.

 

Triplán szerencsés kezdés.

– Szerencsésnek éreztem magam, hogy próbaidős őrmesterként a Rakamazi Rendőrőrsön lehettem gyakorlaton, pláne, amikor megtudtam, hogy van szabad státuszuk, és kérvényezték is, hogy hozzájuk szereljek fel 1998. január 1-én – mondta a főtörzszászlós. – Két hete szolgáltam járőrként, amikor felhívott az akkor még óvónőként dolgozó édesanyám, és elújságolta, az egyik gyerek azt mesélte neki, előző este tele lett a lakásuk tyúkokkal, mert az apukája hazavitt egy zsákkal. Mivel aznap reggel kaptunk bejelentést tyúklopásról, elmentem a címre, és most is magam előtt látom, hogy épp tyúkot kopasztottak, amikor beléptem.

 

„Én ezt nem bírom tovább!”

– Most lesz 27 éve, hogy Rakamaz egyik körzeti megbízottja lettem, jelenleg négyen vagyunk. Viszonylag hamar kiütközött, hogy jó a szimatom, és hatékony a kérdezőtechnikám. Nemegyszer előfordult, hogy egy rablás vagy vagyon elleni bűncselekmény helyéből és körülményeiből tudtam következtetni az elkövető(k) kilétére, ami 2011. február 11–12-én csúcsosodott ki, amikor feltártam egy emberölést. Hozzáteszem, amióta rendőr vagyok, más gyilkosság nem történt a Rakamazi Rendőrőrs illetékességi területén. Vascsővel vertek agyon egy 76 éves, helybéli nőt, és az ujjáról lehúzták a gyűrűt. A helyszínelők szerint a tettesek ketten lehettek, és ennek alapján döntöttem el, hogy egy bizonyos családnál kezdem a kérdezősködést. Volt valami furcsa az akkor 21 éves Ö. Miklós viselkedésében, és addig gyötörtem, hogy kifakadt: „Én ezt nem bírom tovább!” – mondta, és azt is elismerte, a barátnőjével, az akkor 27 éves M. Erikával ötölték ki, hogy kilopják a néni pénzét. A nő valamilyen ürüggyel kihívta az asszonyt a kapuhoz, a férfi eközben beosont, és talált is 200 ezer forintot, de az áldozat észrevette. Ezután estek neki – emlékezett Stomp Zoltán, akit ezért a bravúrért az akkori megyei rendőrfőkapitány Sárkányölő Szent György Emlékéremmel tüntetett ki. Ő rendkívüli jutalmat is kapott, a két elkövető pedig 17 és 18 évet. – Ez a borzalmas ügy nemcsak azért bosszantott, mert a szomszéd utcában történt, hanem mert ekkor már jelentősen csökkent a Rakamazi Rendőrőrs illetékességi területén a bűncselekmények száma. Ami meg néha előfordul, azt felderítjük, a rablásokat száz százalékban.

 

Női ruhák közé rejtőzött.

– Látjátok ezt a boltot? Itt korábban ruhaüzlet volt, és mindig mosolyognom kell, amikor erre járok – mondta, miközben autóztunk a helységnévtábla felé. – Négy éve voltam körzeti megbízott, amikor egyik közösségi kapcsolatom azzal hívott, biztos benne, hogy másnap az ebédidős szünetben be fognak törni a főutcai ruhaüzletbe. Hittem neki, és megbeszéltem a tulajdonossal, hogy 11.30-ra odamegyek egy kollegámmal, és amikor délben elmegy ebédelni, bezár minket az üzlethelyiségbe. Hosszú női, nyári ruhák között rejtőztünk el, és amikor 12 óra 7 perckor két betörő behatolt, és feszegetni kezdték a pénztárgépet, előléptünk. Míg élek, nem felejtem el az ábrázatukat.

 

A türelem betörőt terem.

– Legutóbb karácsonykor vettem részt emlékezetes tettenérésben – válaszolta érdeklődésünkre Stomp Zoltán. – Egy-két napos szünetekkel, egymás után háromszor is betörtek egy tímári lakóházba, és mivel visszajáró elkövetőkre gyanakodtunk, kollegámmal figyelőszolgálatot láttunk el. Reggel kezdtük, és már esteledett, amikor megláttuk a két helybéli fiatalembert, amint közelítettek az ingatlan felé. Miután behatoltak, meglátogattuk őket; az előző három betörést is elismerték. Utána az orgazdát kerestük fel, akinél megtaláltuk az ellopott munkagépek, horgász- és műszaki cikkek nagy részét.

SZ. Z. J.

FOTÓ: SZABÓ GABRIELLA