A gyilkossági nyomozás kulisszái mögött

Létrehozás dátuma:
Feltöltő szerv:
Zsaru Magazin

Mi történik percről percre a bűnügyi helyszíneléskor vagy egy gyilkosság nyomozásakor azután, hogy szíven szúrnak egy embert? Rendőrtisztek tartottak előadást a témával kapcsolatban június 1-jén egy tudományos-szakmai konferencián.

Visszaadott életévek. Fókuszban a kardiovaszkuláris medicina címmel május 31-én és június 1-jén rendezték meg azt a konferenciát, amelyen az egészségügyi és a szakmai kérdések mellett az igazságügyi szakértői munka megismerése volt a cél, a fővédnök Pintér Sándor belügyminiszter volt. Az ehhez kapcsolódó június 1-jei előadás-sorozat alaptémája egy 2017. május 20-án Budapesten történt emberölés volt. Aznap a belvárosban egy szóváltás után az azóta jogerősen elítélt F. Attila szíven szúrta az ismerősét, aki a helyszínen életét vesztette.

Arról érkezett bejelentés a segélyhívóra 20.30-kor, hogy a VII. kerületben megszúrtak egy férfit. Két járőr három perccel később már a Damjanich utcai helyszínen volt. Megpróbálták újraéleszteni a férfit, de nem tudtak segíteni.

– A helyszínelő először a tágabb környezetet vizsgálja, utána halad a szűkebb környezet, ebben az esetben a holttest megtalálási helye felé – mondta Gönczöl Gábor őrnagy, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda bűnügyi technikai főosztályának kiemelt főelőadója. Miközben beszélt, a kivetítőn sorra megjelentek a képek a lakás környezetéről és magáról a tetthelyről is. Az őrnagy szavaiból kiderült: a helyszínelők a nyomok értékelése közben arra jutottak, hogy a bűncselekmény elkövetése után a holttest megtalálási helyén és helyzetén nem változtattak semmit. Hozzátette, erre ilyen esetben a kiérkező mentősök is odafigyelnek. Ez magyarázta, hogy a bemutatott fotókon jól látszott, az áldozat testén még az újraélesztéshez használt készülék tappancsai is ott voltak. A bűnügyi helyszínelők pontosan visszagöngyölítették, hogyan zajlott a mentés. Majd azt is, mi történt az elkövető és az áldozat között. Eközben jelent meg a kivetítőn a 14,5 centis, véres konyhakés képe, ami bizonyíthatóan a gyilkosság eszköze volt.

Gönczöl Gábor őrnagy
Gönczöl Gábor őrnagy

A halottszemlét 21.25-kor kezdte el az igazságügyi orvos szakértő és a halottvizsgálati szaktanácsadó. Ekkor derült ki, hogy a sérült részt ruha takarta. A késhez viszonyítva lemérték a sérült rész kiterjedését. Megállapították, a sértettnek belső vérzése volt. A test részletes vizsgálatának fontos része az alkar és a felkar tüzetes tanulmányozása is. Vonszolási, ráfogási nyomokat kerestek az áldozaton, és azt, hogy próbált-e védekezni. A körmöket rutinszerűen levágták. Ennek az volt a célja, hogy esetleg hámfoszlányokat vagy egyéb anyagmaradványokat találjanak, amelyek a tetteshez köthetők. Ezután vettek ujjlenyomatot a sértettől, a testhőmérséklet alapján pedig megállapították a halál beálltát. Hajnali 1-kor fejezték be a halottszemlét – elszállították a holttestet –, magát a helyszínelést pedig 5 óra 25 perckor. Eközben felkutattak minden eszközt, amellyel történhetett a gyilkosság. Majd lezárták a tetthelyet. Az elsődleges szakértői vélemény megállapította, a halál beállta 3-4 órával korábban történhetett. Védekezési sérülést nem találtak a holttesten.

– Ez a nyomozás szempontjából egy egyszerű ügy, három mondatban össze lehet foglalni, mi történt – ezt már Gál Sándor alezredes, a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) életvédelmi osztályának vezetője mondta, aki az őrnagyot követően a nyomozás lépéseibe avatta be az érdeklődőket. Előtte néhány szót szólt az életvédelmi osztály munkájáról is, ahol jellemzően egy vagy akár több felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő nyomozó dolgozik.

gál sándor alezredes
Gál Sándor alezredes

Aznap a tevékenységirányítási központ értesítette az alezredest, hogy egy VII. kerületi lakásban szúrt sérülésbe halt bele egy férfi. Azonnal indultak a helyszínre a nyomozók. Megkönnyítette a helyszíni szemlét és magát a nyomozást is, hogy zárt térben történt a bűncselekmény, közben pedig a lakást sem hagyta el senki. A nyomozók ilyenkor felosztják a feladatokat. Mások állnak rá a helyszíni, a kamera-, az adatgyűjtő, illetve kihallgatási vonalra. Ebben az esetben kevesebb, mint tíz nyomozó dolgozott párhuzamosan. Példaként hozzátette, hogy ezzel szemben VV Fanni esetében hajnali fél 5-kor tudták meg, hogy megkapják az ügyet. Három órával később már megalakították azt a negyvenfős nyomozócsoportot, amely végül holttest hiányában is annyi bizonyítékot gyűjtött a gyilkosságról, hogy a bíróság jogerősen elmarasztaló ítéletet hirdetett az elkövető felett.

Tehát 2017. május 20-án nyomozást rendeltek el emberölés gyanúja miatt F. Attila ellen, aki egy szóváltás után végzett a földszinti lakásban áldozatával. Az ingatlan egy páré volt, amely szemtanúja volt a gyilkosságnak. A férfi hívta a mentőket a támadás után: „A Damjanich utcából kérek segítséget. Sürgős lenne, nagyon sürgős, nagyon vérzik…” A felvételen egyértelműen hallani lehet, ahogy a gyilkos közben szitkozódva belekiabál a segélyhívásba. A nyomozók szortírozták a nyomokat. Ők rendelték ki az igazságügyi orvos szakértőt is. Így derült ki, hogy az elkövető akkora erővel szúrt, hogy a kés pengéje teljes hosszában, egészen a markolatig behatolt a testbe. Az azonnali orvosi beavatkozás sem mentette volna meg a férfi életét. Genetikus szakértőt is kirendeltek, aki csak a sértett genetikai maradványait tudta kimutatni a kés markolatán, az elkövetőét nem. Az alezredes hozzátette, volt olyan bűncselekmény, amikor több mint ötven késszúrással öltek meg egy embert. Ekkor egy próbababára húzták az áldozat ruháit, így rekonstruálták, hogy a ruháján és a sértett testén lévő sérülések egy tengelyen találhatóak-e. Nem utolsósorban történhetett-e úgy az emberölés, ahogy azt a szemtanúk elmondták.

– A mobilszolgáltatóktól beszerzett adatok segítségével pedig azt tudtuk bizonyítani, hogy a gyanúsított a sértettel egy helyen tartózkodott a bűncselekmény alatt. A lakást rövidebb időre sem hagyta el – folytatta az alezredes. Hozzátette, a tanúvallomásokból kiderült, hogy a sértett a halála előtt azon vitatkozott össze a tettessel, hogy a férfi szerinte nem gondoskodik megfelelően a tőle egyébként külön élő gyerekéről. „Nem szereted a saját gyerekedet? Miért nem foglalkozol vele?” Ezt mondta közvetlenül azelőtt, hogy F. Attila kirohant volna a konyhába egy késért. Pillanatokkal később visszatért, és szíven szúrta a férfit.

Gál Sándor hangsúlyozta, lényegében a személyi bizonyítékok alapozták meg az elkövető bűnösségét. Ugyanis a tanúk, akik terhelő vallomást tettek az ügyben, nem voltak elfogultak, és az eljárás során végig következetesen ugyanazt állították a bűncselekménnyel kapcsolatban.

F. Attila, akit jogerősen 9 év szabadságvesztésre ítéltek, nem tett vallomást.

P. G. J.

FOTÓ: MAROSFALVI PÉTER

<< Vissza az előző oldalra