Megjelent a Belügyi Szemle
Az idei 7. számból a szakmai írások nagy része a rendvédelem területét járja körbe. A 150 éve alapított igazságügyi szakértői intézet létrehozásáról és eddigi életútjáról is olvashatnak cikket. A digitális világban jelentek meg először a hangulatjelek, ki gondolta volna, hogy mára a bűnügyekben is eljárásjogi relevanciájuk lehet?
Magyarországon 150 évvel ezelőtt hozták létre az első igazságügyi szakértői intézetet. A jeles évforduló alkalmából Hidvégi Előd és Süvegh Gábor bemutatja az intézet fejlődését, munkásságának 150 éves történetét. A szerzők az intézet belső dokumentumainak kutatásával összegyűjtötték az egykori igazgatók nevével fémjelzett egyes korszakok érdekesebb eseteit, felfedezéseit, tudományos eredményeit. A korabeli újságokban fellelhető cikkek alapján felvázolták az intézet működési körülményeit, az adott kor jellegzetes toxikológiai eseteit. Az intézet fejlődését az egykori igazgatók munkásságán keresztül mutatják be Felletár Emil, az intézet első igazgatója kinevezésétől a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Toxikológiai Szakértői Intézet mai tevékenységéig. A szerzők felelevenítik az intézetben vizsgált jelentősebb eseteket, végigkövetik az analitikai módszerek fejlődését, az intézet feladatainak változását, egyúttal emléket állítva az intézet egykori dolgozóinak.
A hangulatjelek szerepe a büntetőügyekben című tanulmány az internetalapú kommunikációban alkalmazott hangulatjelek fogalmának meghatározása mellett vizsgálja, hogy az egyes bűnügyekben felmerülő hangulatjelek milyen büntetőeljárásjogi relevanciával bírhatnak, valamint hogy a magyar jogalkalmazó ezeket hogyan értékelte. A vizsgált magyar büntetőügyek eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy sem a vádlói, sem a védői oldal nem kérte, a bíróság pedig nem tartotta indokoltnak szakértő kirendelését a hangulatjelek adott kommunikációban betöltött jelentésének megvizsgálása érdekében. Egy 2018-as bírósági értelmezés szerint a hangulatjelek jelentéstartalma olyannyira nem egyértelmű, hogy nem alkalmasak a szándék komolyságának bizonyítására. A tanulmány bemutatja, hogy az egyes hangulatjeleknek milyen potenciális jelentőségük lehet a büntetőügyekben. Elemzi, hogy a büntetőeljárás-jog mely rendelkezései jöhetnek szóba a hangulatjelek értékelése során.
M. GY.