Műtárgyvédelem
MŰTÁRGYVÉDELEM - MŰKINCSLELTÁR
Magyarországon – más európai országokhoz hasonlóan – évente több száz bűncselekmény történik, amely műtárgyakkal, vagy más kulturális javakkal kapcsolatos. A bűncselekmények legnagyobb része lopás, amelyeket többnyire magángyűjtemények, magántulajdonosok sérelmére követnek el. Emellett előfordulnak közgyűjtemények és egyházi intézmények sérelmére elkövetett lopások is. A kulturális javak veszélyeztetettsége elsősorban az illegális műkincs-kereskedelemből fakad, amely elnyeli a bűncselekményekből származó kulturális javakat.
A bűncselekmények során eltulajdonított műkincsek felkutatása nem könnyű feladat. Sajnálatos módon a jogellenes műtárgyforgalom, az illegális műkincs-kereskedelem számos lehetőséget kínál az ellopott tárgyak értékesítésére. Nem ritkán az ellopott tárgyak a bűncselekményt követően külföldre kerülnek. Előfordulhat az is, hogy az elkövetők kézrekerítését követően sem sikerül megtalálni az ellopott műkincseket. Fennáll a veszélye annak is, hogy a bűncselekmények során megsérülnek vagy megsemmisülnek a pótolhatatlan műkincsek. Ezért van szükség a műtárgylopásokkal kapcsolatos bűnügyek felderítésében a szakszerű nyomozás mellett a széleskörű hazai és nemzetközi együttműködésre. Ezt a célt szolgálja az Országos Rendőr-főkapitányság, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (2012. szeptember 29-től névváltozást követően Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, 2017. január 1-jétől jogutódlás révén Miniszterelnökség) között 2012. szeptember 4-én létrejött együttműködési megállapodás is.
Az együttműködés fontos eleme a nyomozószervek adataira épülő lopott műtárgy nyilvántartás, amelyet a Miniszterelnökség Műtárgyfelügyelete működtet, és nyilvánosan elérhető keresővel is rendelkezik, a http://mutargy.kormany.hu/ cím alatt. A rendszer alapja egy korszerű számítógépes szoftver, amely akár közvetlenül fényképet fényképpel összehasonlítva segít abban, hogy az ellopott műtárgyak fotói alapján a hatóságok felkutassák és azonosítsák a bűncselekmény során eltulajdonított kulturális javakat.
A hatóságok közti együttműködés mellett fontos azonban az is, hogy a lakosság, a műtárgygyűjtők, és műtárgytulajdonosok is megtegyenek mindent műtárgyaik nagyobb biztonságáért.
Az ellopott műtárgyak korszerű számítógépes nyilvántartásának és kereső rendszerének alapvető eleme az ellopott műtárgyról készült fotó és pontos tárgyleírás. Ez nagymértékben segíti a nyomozószerveket és a kulturális igazgatás illetékes szerveit a bűncselekmények során ellopott kulturális javak azonosításában. Fénykép és tárgyleírás hiányában a legkorszerűbb programra épülő nyilvántartási rendszer is tehetetlen. Ezért nagyon fontos, hogy a műtárgytulajdonosok rendelkezzenek fotókkal és szakszerű műtárgyleírásokkal a tulajdonukban lévő kulturális javakról, amelyeket egy esetlegesen bekövetkező bűncselekményt követően át tudnak adni az ügyben eljáró nyomozó szervnek.